FQ-400:
				 
			 
			Részletes leírás:
               Az ALS működési elve
              
              Az ALS (Anti-Lag System) egy motorvezérlési technológia, aminek                segítségével minimalizálni lehet a turbó késedelemi idejét - a                turbólyukat. 
              
              Köztudott, hogy a turbófeltöltőknek szüksége van egy bizonyos                időre amíg a turbina felpörög teljes fordulatszámra az alap                forgási sebességéről. Ez az idő több tényezőtől függ, mint például                az tehetetlenség, levegőáramlási hatásfok, visszaható nyomás,                stb. A problémát részben megoldja egy lefúvószelep beépítése (BOV                - Blow Off Valve), ami működésbe lép minden esetben amikor a                vezető elveszi a gázról a lábát. A lefúvószelep elengedi a                felesleges nyomás alatt lévő levegőt ami a turbófeltöltőből jön,                mialatt a szívócsonkok zárva vannak, megakadályozva így a turbina                megállását és az ezzel együtt járó károsodást. Versenyautók                esetében gyakori, hogy nagyobb turbófeltöltőt építenek be nagyobb                teljesítmény elérése érdekében, a turbónyomás növelésével. Nagyobb                turbófeltöltők esetén nagyobb a turbólyuk is a nagyobb a                tehetetlenség miatt, és ebben az esetben a lefúvószelep nem elég                hatékony ahhoz, hogy a turbinának ne csökkenjen jelentősen a                forgási sebessége gázelvételkor. Ráadásul rally autók esetében                kötelezővé van téve egy turbó-szűkítő (amit a FIA ír elő), aminek                az egyik funkciója, hogy növelje a turbó késedelmi idejét. Ezért a                verseny- és különösen a rally-autók esetében, ahol kritikus a                nyomaték és a motor rendelkezésre állása gyakori az ALS rendszerek                alkalmazása. 
              
              A turbó késedelmi ideje alatt a motor kevésbe reakcióképes és a                teljesítménye jelentősen kisebb a névleges értéktől. Régebben                ennek ellensúlyoztása érdekében a pilóták jóval korábban a gázra                léptek mint szükséges lett volna egy turbó nélküli autóban. Mások                a "bal-lábas-fék" technikát használták, ami a német Walther Röhrl                nevéhez fűződik, ahol a pilóták a bal lábukkal fékeztek, miközben                a jobbal már gyorsítottak, hogy a turbó mindig az optimális                nyomáson maradjon. A "bal-lábas-fék" nagyon igénybe veszi a                fékeket, különleges terhelésnek kitéve ezeket, de nagyon hatékony                a turbó forgási sebességének fenntartásában. 
              Az ALS lényegében egy egyszerű ötlet, aminek a megvalósítása                nehézségekbe ütközött, amik csak akkor hárultak el amikor a                motorvezérlési technológiák már elég fejlettek voltak ahhoz, hogy                sokkal több paramétert figyeljenek az ALS vezérléséhez, mint ahogy                ez régebben lehetséges volt. A legjobb tudásunk szerint a Toyota                Team Europe volt az első csapat aki versenykörülmények közt                használta az ALS technikát (a Toyota féle változat a Toyota                Combustion Control System, míg a Mitsubishi-jé Post Combustion                Control System néven futott).
                              
                              Amikor a vezető                elveszi a lábát a gázról, a motor gyújtási időzítése megváltozik                40°-al vagy többel, megnövekszik a beszívott levegő mennyisége és                a keverék feldúsul. A beömlő pillangószelep kicsit nyitva marad,                hogy fenntartsa a motor levegőellátását. Ennek eredményeképpen a                levegő/benzin keverék továbbra is az égéstérbe kerül, annak                ellenére, hogy a vezető már elvette a gázról a lábát. A gyújtást                az elektronika késlelteti és így a benzin/levegő keverék általában                elégés nélkül a kipufogó rendszerbe jut. Amikor a gyertya                szikrázik, a kipufogó szelep épp kezd kinyílni a késeltetett                gyújtás miatt, ráadásul a kipufogó rendszer kivételesen magas                hőmérséklete miatt az elégetlen keverék berobban a forró leömlők                érintésével. Szerencsére a turbó pont ezen pont mögött található                és a robbanás forgásban tartja (másképpen lelassulna, mivel a                beömlő és kipufogó szelepek zárva vannak). Mindezek eredménye a                lényegesen lerövidült turbó reakcióidő a következő                mellékhatásokkal: 
              
              - Jelentős emelkedés a turbó üzemi hőmérséklete terén (800-ról                1100 fok körülre emelkedhet) amikor a rendszer működésbe lép 
              
              - A kipufogó csonk és csövek megnövekedett igénybevétele (egy                utcai autón az ALS rendszer 50-100km alatt tönkretenné az                egész kipufogó rendszert) 
              
              - A turbó jelentős nyomást épít fel alapjáraton is 
              
              - A kipufogó rendszerben létrejövő robbanások felelősök a                lángnyelvekért amik kicsapnak a kipufogóból 
              
              - Csökkenő motorfék hatás 
              
              Az ALS hatásfoka jelentősen függ a levegő mennyiségétől ami a                motorba juthat, minél több levegő áll rendelkezésre, annál jobban                érezhető az ALS hatása. Következésképpen az ALS lehet kevésbe vagy                jobban agresszív hatású: egy közepesre beállított ALS 0-tól 0,3                bar nyomást fejt ki a szívócsonkban ha működésben van, míg a ez a                nyomás -1 bar (teljes vákuum) lenne normális esetben                gázelvételkor. Az ALS versenyváltozatai 1,5 bar nyomást is képesek                elérni a szívócsonkban gázadás nélkül. 
              A Toyota és Mitsubishi rendszerei relatív hangtalanok és sima                működésűek, míg a Ford és Subaru autókban találhatók sokkal                hangosabbak és agresszívebbek. 
              A legtöbb versenyváltozat több, a sofőr                által választható beállítással rendelkezik a különféle                terepviszonyokhoz, általában három állásban a közepestől                agresszívig. 
              
              Bizonyos regionális és európai versenyekben tilos az ALS                használata, és egyre több WRC versenyen korlátozzák a versenyautók                hangosságát az ALS letiltásával. 
              
              2002-ben megjelentek új turbó késedelmi idő csökkentő megoldások,                mint például az EGR (Exhaust Gas Recirculation - kipufogógáz                visszaforgatás) és egyre jobban átveszik a fent ismertetett                megoldás helyét, mivel kevésbé veszik igénybe a motor mechanikai                részeit.
Forrás: Subaruklub