Az elmúlt napokban alkalmam volt betekinteni a színfalak mögé a Ferrarinál, Maranelloban. Röviden amit tapasztaltam, hátha érdekel valakit.
Maranello egy nagyon rendezett kisváros Észak-Olaszországban, Modenához közel, és az egész környéken minden a Ferrariról szól.
Ferrari Múzeum: ez az a rész ahová bárki bemehet aki kifizeti a belépőt. Nagyon szép az épület, és kedves gesztus hogy a bejáratnál egy boksz utcai táblán Schumachernek és Bianchinak kívánnak mielőbbi jobbulást. Bent – értelemszerűen – sok-sok utcai és verseny Ferrari van kiállítva a kezdetektől napjainkig, közte számos ritkaság, sok világbajnok F1 gép, túraautók, sőt még Stoner és Rossi vb-győztes Moto GP motorjai is.
Az utcai autókat készítő gyár már egészen más tészta olyan szempontból, hogy oda nincs bejárás a nagyközönségnek, vendégségbe csak a Ferrari kiemelt ügyfelei (tehát akinek van 1-2-3 Ferrarija), illetve a csapat szponzorainak meghívottjai mehetnek. Mondanom sem kell hogy nem az előbbi csoportba tartoztam. Nagyon érdekes a gyár, az egész létesítmény egyben modern és tradicionális. A régebbi épületek mellett vadonatúj hipermodern csarnokok is vannak, a köztük lévő „utcákat” pedig a Ferrari világbajnokairól nevezték el, így pl. van via Kimi Räikkönen is.
A motorkészítő üzem olyan mint egy szanatórium, senki nem siet, a csarnok tele növényzettel, és néhány régebbi kocsival. Az acél főtengelyek kivételével minden házon belül készül, nem egyszerűen néznek ki az alu blokkok meg hengerfejek. Van jópár robot, a folyékony nitrogénbe azok dugdosság a vezérlés alkatrészeit, de az összeszerelés nagyját kézzel csinálják, egy erőforrás egy 8 órás műszak alatt készül el. A 12 hengeres motorokat egy külön csapat készíti, egy motort egy ember az elejétől a végéig. Amikor ott voltam, épp egy LaFerrari motor készült el, és dobozolták be.
Az autókat ugyanis egy másik épületben rakják össze, elég érdekes rendszerben. A földszinten készülnek a nyolchengeres kocsik (és mióta a California turbós, van hathengeres is), az emeleten a 12 hengeresek. Az épületbe darun bejön az üres kasztni, rákerül a gyártósorra, és 19 percenként megy egy állomást előre az egész szalag. Ennyi ideje van az adott munkafolyamatot végző munkásnak hogy megcsinálja a dolgát, ez 99%-ban elég is. Persze minden szükséges alkatrész oda van készítve, szóval „csak” össze kell legózni, de az érdekes hogy nem láttunk egymást követő két egyforma autót. A hajtáslánc kb. a folyamat felénél kerül bele. A földszinten napi 25 (California T, és a különböző 458-asok), az emeleten 6 (FF, F12) autó készül. Az emeleten 72 perc jut egy munkafolyamatra, és ott van a kárpitos részleg is, ahol kézzel szabják-varrják az egyedileg rendelt dolgokat. A LaFerrarit nem gyártósoron, hanem kézzel csinálják. Minden kész motort fél órán át bőgetnek, és minden kész autót 50 km-es próbaúton tesztelnek.
Utána megnéztük azt a csarnokot, ahol a F1-es versenyautók készülnek. Érdekes, hogy ez pár utcára, egy másik „telken” van, és meglepően kicsi, kb. akkora mint egy átlagos közepes akármilyen márkaszerviz. Három rész egymás mellett, RAI, tesztautó, ALO, egy raktár, egy kis épület ahol a motorok és a KERS készül, és ennyi. Ez a rész amúgy teljesen néptelen volt. Mellette egy másik épületben vannak a Clienti F1-es kocsik, azaz azok a gépek, amelyeket (legalább 2 évesen) elad a csapat a gazdag ügyfeleknek, és ők pedig ott tároltatják azokat. Általában 1M EUR egy verda, a legdrágább MSC 2004-es kocsija volt, amelyet egy kínai illető 2,9M-ért vett meg. Ott tartja Maranellóban, évente 1-2x odajön és megy egyet vele. Lehet amúgy akárhol használni őket, a csapat – jó pénzért – örömmel odaviszi és szereli akárhol a gépeket. Vicces volt azért egy teremben látni vagy 50 F1-es kocsit, meg még pár FXX-et. A csapat az összes korábbi versenyautóhoz tud gyártani alkatrészt, így ez nem lehet akadálya semminek. Valamiért volt szöges F1-es gumi is, Pirelli Sottozero.
Innen egy ugrás (tényleg pár méter) a lényeg, a gyár tesztpályája, Fiorano. Régebben itt nyüstölték az F1-es kocsikat, de mióta évközben teszttilalom van, csendes a környék, „csak” a régebbi F1-eseket használják néha a gazdáik, illetve különböző élményautózásokon lehet részt venni. Volt alkalmam vezetni ill. vinni pár kollégámat, de sajnos esett az eső így nagy műsor nem volt. A 458-as nem volt újdonság, továbbra is egy álomautó számomra, a California T meg ahhoz képest hogy turbós, egész jó hangja van.
A végére a gyár étterme után még jutott egy óra a Ferrari Shopban, ahol minden elképzelhető és elképzelhetetlen dolgot lehet kapni Ferrari logóval, a méregdrága Colnago bringától Alonso overálján és sisakján át F1-es autókból kivett hajtókarokig és dugattyúkig minden, meg persze millió ruha. A tippversenyek győzteseinek is van onnan egy-két apróság
Válasz idézettel
ttop:
